Ki, mikor, hogyan és mekkora többséggel írta át Magyarország alkotmányos rendjét — a sztálinista 1949-es alkotmány demokratikus újjászületésétől a Fidesz egyoldalúan elfogadott Alaptörvényén át a TISZA 2026-os módosításáig.
Magyarország első kartális alkotmánya nem a demokrácia, hanem a diktatúra műve volt. Ami jogállammá tette, az nem egy új dokumentum, hanem egy tárgyalásos, konszenzusos átírás volt 1989-ben — éppen az ellenkezője annak, ahogy 2011-ben és 2026-ban is történt az alkotmányozás.
Az 1989-es alkotmány preambuluma szándékosan ideiglenesnek nevezte magát: „hazánk új Alkotmányának elfogadásáig". A terv az volt, hogy a végleges alkotmányt majd egy szabadon választott parlament, széles konszenzussal alkotja meg. Erre 20 évig nem került sor — mert a pártok tudatosan magas, négyötödös küszöbhöz kötötték, hogy egyetlen erő se írhassa át egyedül.
1990 és 2010 között az alkotmányt sokszor — Körösényi András összegzése szerint közel harmincszor — módosították, de jellemzően kétharmados, gyakran kifejezetten pártközi konszenzussal. Az 1990-es MDF–SZDSZ-paktum a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő megegyezése volt. Az 1994–98-as MSZP–SZDSZ-koalíció pedig, noha kétharmada volt, önként kötötte meg a saját kezét: az 1995. évi XLIV. törvénnyel négyötödös többséghez kötötte az alkotmányozás szabályait, hogy az ne lehessen egyoldalú.
Ezt a négyötödös garanciát a Fidesz–KDNP törölte el 2010 júliusában, közvetlenül hatalomra kerülése után — kétharmaddal kiiktatva azt a szabályt, amelyet eredetileg négyötöddel fogadtak el. Több alkotmányjogász szerint ez volt az a pillanat, amikor az alkotmányozás megszűnt közös ügy lenni, és egyetlen tábor eszközévé vált.
A Fidesz nem „x százalékban módosította" a régi alkotmányt. Teljesen lecserélte egy vadonatúj Alaptörvényre, amelyet népszavazás nélkül, az ellenzék kivonulása mellett, kizárólag a saját szavazataival fogadott el.
A Fidesz nem részlegesen módosított: 100%-os cserét hajtott végre. A régi, 1989-ben demokratikussá tett alkotmányt eldobta, és egy teljesen új dokumentumot alkotott — ráadásul úgy, hogy az 1989–2010 közötti gyakorlattal ellentétben egyetlen ellenzéki szavazat sem támogatta, és nem kérdezte meg a népet népszavazáson.
Négy grafikon arról, amit a sajtótájékoztatókon nem mondanak el: hogyan gyártott kétharmadot a választási rendszer, hányszor nyúlt a Fidesz a saját Alaptörvényéhez, és hányszor mondta ki nemzetközi bíróság, hogy a lépései jogellenesek.
A Fidesz az „örökké tartónak" szánt Alaptörvényt 13 év alatt 15-ször írta át — gyakran azért, hogy egy-egy konkrét csoportot vagy döntést kényszerítsen ki, sokszor épp az Alkotmánybíróságot megkerülve. Kattints a részletekért.
Miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette az „Átmeneti rendelkezések" álcázott, tartalmi szabályait, a Fidesz egyszerűen alaptörvényi szintre emelte a kifogásolt tárgyakat — oda, ahol az AB tartalmilag már nem vizsgálhatta. Ezzel emelte vissza: a hajléktalanok kriminalizálását, az egyházak parlamenti „elismerését", a fizetett politikai reklám korlátozását és a szűkített családfogalmat.
Egyúttal hatályon kívül helyezte a 2012 előtti teljes AB-joggyakorlatot, és kimondta, hogy az AB az alkotmánymódosításokat csak eljárási, nem tartalmi szempontból vizsgálhatja. A Velencei Bizottság szerint ez „az alkotmány instrumentális felfogása", amely „komolyan aláássa az alkotmánybírósági kontrollt".
Bevezette az „alkotmányos önazonosság" és a „keresztény kultúra" védelmét, az „idegen népesség betelepítésének" tilalmát, és teljesen betiltotta a hajléktalanok közterületi életvitelszerű tartózkodását — elzárással szankcionálva. Politikai üzenet alkotmányi rangra emelve.
Alaptörvénybe emelte a nemi identitás korlátozását és a KEKVA-alapítványi rendszer keretét, amellyel közvagyont szervezett ki állami kontroll alól, kormányközeli kuratóriumok kezébe.
A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeknél kizárta az elnöki kegyelmet — közvetlen reakcióként a Novák Katalin lemondásához vezető kegyelmi botrányra. Klasszikus eseményvezérelt, ad hoc alkotmányozás.
Kimondta, hogy „a születési nem biológiai adottság", és hogy a gyermek védelemhez való joga minden más alapjogot megelőz — ezzel teremtve alkotmányi alapot a Pride korlátozásához. A gyülekezési szabadságot rendelte alá egy tágan értelmezett hivatkozásnak.
Ez a 15 módosítás jól mutatja, hogy a Fidesz kezében az alkotmány nem korlát, hanem eszköz volt: amikor az Alkotmánybíróság vagy egy botrány útban állt, egyszerűen átírták a legmagasabb szintű jogszabályt. Éppen ez az a „visszaélés a kétharmaddal", amit most a TISZA-nak felrónak.
A Fidesz 16 éve nem csak szabályokat írt át, hanem közjogi méltóságokat távolított el és intézményeket szabott a saját méretére. Ezek a lépések adják a mai TISZA-lépések történelmi mércéjét — és sokszor a kettős mérce bizonyítékát.
A Fidesz 11-ről 15-re bővítette a testületet, és megszüntette a paritásos jelölőbizottságot — így egyedül, ellenzéki egyeztetés nélkül jelölhetett. A mandátumot 9-ről 12 évre emelte. Az AB fokozatosan feltöltődött kormánypárti jelöltekkel. Emellett az Alaptörvény 37. cikk (4) a 98%-os különadó megsemmisítése után kivette az AB hatásköréből a költségvetési és adóügyeket.
A Fidesz egy csapásra 62 évre szállította le a bírói nyugdíjkorhatárt, kb. 274 bírót és ügyészt kényszerítve nyugdíjba — köztük sok bírósági vezetőt, akiknek helyére új embereket lehetett kinevezni. A magyar Alkotmánybíróság (33/2012) és az Európai Bíróság is jogellenesnek mondta (C-286/12) — életkori diszkrimináció miatt.
A Legfelsőbb Bíróságot „Kúriává" alakítva Baka András elnök mandátuma idő előtt megszűnt, egy testre szabott feltétel (5 év hazai bírói gyakorlat) pedig kizárta az újraválasztását. A valódi ok: nyilvánosan bírálta a Fidesz igazságügyi reformjait. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban elmarasztalta Magyarországot (Baka kontra Magyarország, 15:2, 70 000 euró kártérítés).
Ez a mai „Lex Sulyok" közvetlen előképe — a Fidesz akkor pontosan azt tette, amit most a TISZA-nak felró: közjogi méltóságot távolított el átszervezéssel, személyre szabott szabállyal.
A Fidesz 2019-ben úgy módosította a szabályt, hogy az alkotmánybírói szolgálat kiválthassa a bírói gyakorlatot — így lehetett kúriaelnök Varga Zs. András, aki korábban egyetlen napig sem volt bíró. Az Országos Bírói Tanács 13:1 arányban ellenezte. Gulyás Gergely a mostani sajtótájékoztatón maga is elismerte, hogy a törvényt „évekkel korábban" módosították éppen ezt lehetővé téve.
Médiatanács (2010): öt, kizárólag kormánypárti jelölttel, 9 éves egyszerre kezdődő mandátummal. Adatvédelmi biztos: Jóri András hivatalát idő előtt megszüntették, a NAIH-ba olvasztva — az Európai Bíróság elmarasztalt (C-288/12). Ügyészség: Polt Péter mandátumát 6-ról 9 évre emelték, és 2/3 nélkül leválthatatlanná tették; sorra maradtak el a kormányközeli korrupciós nyomozások (pl. Elios).
Lex CEU (2017): a Soros-egyetem ellen szabott felsőoktatási törvény — az Európai Bíróság jogellenesnek mondta (C-66/18), a CEU Bécsbe költözött. Lex NGO (2017): a „külföldről támogatott" civilek megbélyegzése — szintén jogellenes (C-78/18). Egyházi törvény (2011): 300+ egyház vesztette el státuszát — az EJEB elmarasztalt (2014).
Amikor tehát Rétvári Bence azt mondja, „sehol Európában nincs példa személyre szabott jogalkotásra", a saját kormányának négy elmarasztaló ítéletét hagyja figyelmen kívül.
A 2026. áprilisi választást a TISZA nyerte kétharmaddal (141 mandátum). A most záró szavazásra kerülő 17. Alaptörvény-módosítás a legvitatottabb lépés. Íme a Fidesz-címkék mögötti valós tartalom — a jogos aggályokkal együtt.
| Elem | Fidesz-címke | A valós tartalom |
|---|---|---|
| A köztársasági elnök | „Az államfő erőszakos eltávolítása" (Lex Sulyok) | A módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő elnök megbízatása; a parlament újat választ. Nem fizikai kényszer, hanem alkotmánymódosítással történő, azonnali mandátummegszüntetés. Jogos aggály: megkerüli a rendes eljárást és az AB-t. |
| 12 éves képviselői korlát | „A fél ellenzék nem indulhat újra" | Max. 3 megnyert választás / 12 év. Nem visszamenőleges — a következő ciklustól él, a jelenlegi képviselőket nem zárja ki. Mandátumkorlát sok demokráciában létezik. |
| Alkotmánybíróság | „Az AB lefejezése" | 70 éves korhatár (megszűnik Polt Péter és 3 további bíró mandátuma); a mandátum 12-ről 9 évre csökken; az elnököt újra a bírák választják. Egyúttal visszaadja az AB 2013-ban elvett költségvetési/adóügyi hatáskörét. |
| Nemzeti vagyon, termőföld | „A védelem megszüntetése" | Kikerül a kétharmados körből (nemzeti vagyon, termőföld, nyugdíj, MNB, ÁSZ) — jövőben egyszerű többséggel módosítható. Épp a „bebetonozás" oldása, amit a Velencei Bizottság 2011-ben bírált. Jogos aggály: a vagyonvédelmi garancia gyengülhet. |
| NVVH | „AVH", „szuperügyészség" | Valójában a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal — vagyon-visszaszerzés, nem büntetőügyészség. Jogos aggály: a Helsinki Bizottság is bírálta a gyenge bírói kontrollt. |
A TISZA-eljárás tényleg gyors: 5 napos online egyeztetés (23 ezer vélemény, MI-vel összesítve), sürgősségi tárgyalás, majd zárószavazás. Ez vékony társadalmi bevonás. Csakhogy a 2011-es Fidesz-eljárás sem volt jobb: a szövegtervezet benyújtásától az elfogadásig öt hét telt el, a 920 ezres konzultációt a szöveg vitája közben „dolgozták fel", és a Velencei Bizottság pontosan ezt a gyorsaságot bírálta. A gyorsaság vádja igaz — de a Fidesz szájából kettős mérce.
A központi kérdés: a TISZA lépései mennyire „durvák" vagy „revizionisták" a Fidesz 16 évéhez képest — és melyik oldal áll közelebb a nemzetközi joghoz?
| Kérdés | Fidesz, 2010–2025 | TISZA, 2026 | Nemzetközi jogi mérce |
|---|---|---|---|
| Alkotmányozás módja | Teljes csere, népszavazás nélkül, ellenzék kivonult (262 igen) | Egyelőre módosítás; új alkotmány ősszel ígérve. Kétharmad megvan | Mindkettőnél hiányzik a széles konszenzus és a népszavazás |
| Közjogi méltóság eltávolítása | Baka András (átszervezéssel) — EJEB elmarasztalás 2016 | Sulyok (alkotmánymódosítással) — Velencei Biz. vizsgálja | Mindkettő aggályos; a Fideszé már el is bukott bíróságon |
| Bírák / AB életkori „tisztítás" | 70→62 év, ~274 bíró — ECJ jogellenes (C-286/12) | 70 éves AB-korhatár, 4 bíró; enyhébb, szűkebb kör | A visszamenőleges elmozdítás mindkét esetben kockázatos |
| Alkotmánybíróság hatásköre | Szűkítette (37. cikk, adóügyek kivétele) | Visszaadja a 2013-ban elvett hatáskört | A TISZA e ponton a jogállamiság felé mozdul |
| Kétharmados „bebetonozás" | Bővítette (2013: termőföld, nemzeti vagyon) | Szűkíti a sarkalatos kört | A Velencei Biz. 2011-ben épp a szűkítést ajánlotta |
| Bírói kontroll új szervnél | Szuverenitásvédelmi Hivatal (2023) — gyenge kontroll | NVVH — a Helsinki Biz. is bírálja a gyenge kontrollt | Itt a TISZA is jogos kritikát kap |
| Velencei Bizottsághoz való viszony | Sorozatos bírálat (2011, 2013, 2015) — rendre figyelmen kívül hagyva | Sulyok maga kérte a vizsgálatot; a kormány a vélemény bevárása nélkül szavaz | Egyik fél sem várja meg a testület véleményét |
2026. július 13., 13:00. A Fidesz és a KDNP frakcióvezetőjének fő állításai — és hogy mennyire állják meg a helyüket a tények és a saját kormányuk múltja tükrében.
A Fidesz teljesen lecserélte az alkotmányt 2011-ben — népszavazás nélkül, kizárólag a saját 262 szavazatával, miközben az MSZP és az LMP kivonult. Előtte, 2010-ben, eltörölte a négyötödös konszenzuskényszert, hogy egyedül alkotmányozhasson. Utána 15-ször módosította a saját Alaptörvényét.
Az „erőszakos" szó csúsztatás: nincs fizikai kényszer, hanem alkotmánymódosítással történő mandátummegszüntetés. De az aggály jogos: egy hivatalban lévő elnök testre szabott, azonnali leváltása a rendes eljárás megkerülésével valódi jogállami probléma — ezt Sulyok, az Amnesty és a TASZ is bírálta.
Igaz, hogy a 70 éves korhatár megszünteti Polt Péter és három bíró mandátumát. De ugyanez a Fidesz 62 évre szállította le a bírói korhatárt 2011-ben, ~274 bírót nyugdíjazva — amit az Európai Bíróság jogellenesnek mondott. A Fidesz emellett 11-ről 15-re bővítette és feltöltötte az AB-t. A mostani lépés enyhébb és szűkebb, mint a saját precedensük.
A személyre szabott jogalkotás a Fidesz-korszak védjegye volt: Lex CEU (ECJ C-66/18 megsemmisítette), Lex NGO (ECJ C-78/18 megsemmisítette), egyházi törvény (EJEB 2014 elmarasztalta), Lex Baka. A „12 éves korlát" ráadásul nem visszamenőleges, a következő ciklustól él.
A gyorsaság vádja igaz: a TISZA-eljárás 5 napos online egyeztetéssel, sürgősséggel zajlik — ez tényleg vékony bevonás. De a Fidesz 2011-es eljárása sem volt jobb: a tervezet benyújtásától az elfogadásig öt hét telt el, a 920 ezres konzultációt a szöveg vitája közben dolgozták fel (érdemi beépítés nélkül), és a Velencei Bizottság éppen ezt a gyorsaságot marasztalta el.
Gulyás itt maga ismeri be, hogy a Kúria-elnökség szabályát „évekkel korábban" módosították — éppen úgy, hogy az alkotmánybírói szolgálat kiváltsa a bírói gyakorlatot, lehetővé téve a soha nem bíráskodó Varga Zs. András kinevezését (az OBT 13:1 arányban ellenezte). Az AB jelölési paritását pedig a Fidesz szüntette meg 2010-ben.
Gulyás nyíltan elismeri, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét átszervezéssel távolították el, és hogy ezért az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot. Ezzel a saját érvét cáfolja: a Fidesz igenis eltávolított közjogi méltóságot testre szabott módon — csak épp jogerősen elveszítette a pert. A „különbség több, mint a hasonlóság" fordulat a nyilvánvaló párhuzam elkenése.
Egy hiteles elemzés nem söpri le a TISZA-lépések valós kockázatait sem. A tisztánlátás érdekében külön a jóhiszemű aggályok és a védhető, jogállam felé mutató elemek.
A végső kép tehát nem szimmetrikus. Ahol a TISZA-csomag támadható — a sietség, az elnök leváltásának módja, a gyenge bírói kontroll —, ott a Fidesz nem hiteles vádló, mert ugyanezt (vagy súlyosabbat) tette, gyakran nemzetközi bíróságon is elbukva. Ahol viszont a csomag egyértelműen a jogállamiság felé mozdul — az AB hatáskörének visszaadása, a bebetonozás oldása —, ott a Fidesz hallgat.
„Revizionista"? Igen, a szó semleges értelmében: a TISZA szándékosan visszabontja a Fidesz alkotmányos építményét. „Durva"? Egyes eszközei (Lex Sulyok) valóban élesek és vitathatók. De „nemzetközi jogot követő"? Több ponton inkább, mint a Fidesz 16 éve — hét elmarasztaló ítélettel a háta mögött. A tét nem az, hogy a TISZA hibátlan-e, hanem hogy a Fidesz felháborodása a jogállam féltéséből fakad-e, vagy abból, hogy most a saját eszközeit fordítják ellene.
Primer és hivatalos források, kiegészítve megbízható független sajtóval. Minden állítás visszakövethető.