Magyarország a Covid-járvány alatt az Európai Unió legmagasabb egy főre jutó halálozási arányát produkálta — egy olyan egészségügyi rendszerben, amelyet évtizedes alulfinanszírozás és orvos-elvándorlás tett sebezhetővé. A tragédiát 300 milliárd forintnyi átláthatatlan lélegeztetőgép-beszerzés koronázta meg, amelynek iratait a Külügyminisztérium megsemmisítette.
A Covid-19 járvány halálozási adatai nemzetközi összehasonlításban — és miért nem „természeti katasztrófa" volt, ami Magyarországon történt.
2021 közepéig Magyarország az Európai Unió legmagasabb Covid-halálozási arányát produkálta: egymillió lakosra vetítve több mint 3 000 halottal. A Bloomberg 2021 áprilisában Magyarországot a világ legmagasabb halálozási arányú országaként azonosította. Az OECD országprofil szerint 2020 végéig közel 10 000 ember halt meg Covidban — 2021 közepéig ez a szám megháromszorozódott.
Forrás: Statista, Johns Hopkins University
A különbség nem magyarázható pusztán az idős népesség arányával vagy a vírus természetével. A skandináv és nyugat-európai országok — hasonló demográfiai kihívásokkal — töredék annyi áldozatot veszítettek. A kulcs az egészségügyi rendszer állapotában, a kórházi kapacitásban, a személyzet létszámában és a kormányzati döntések minőségében rejlik.
Az egészségügyi kiadások a GDP 4,9%-át tették ki 2016-ban — az EU-átlag 7,8% volt. 2020-ban a ráfordítás 7,3% volt, míg az EU-átlag 10,9%.
Egy évtized alatt 8 500 orvos kért igazolást külföldi munkavégzéshez. Csak 2022-ben 800-an. 1000 lakosra 3,5 orvos jut — az EU-átlag 3,9.
Magyarország az EU harmadik legalacsonyabb tesztelési rátájával rendelkezett 2020 nyarán, ami a fertőzöttek azonosítását lehetetlenné tette.
A Human Rights Watch dokumentálta: szappan nélküli kórtermek, 3-4 naponta ürített szeméttárolók, takarítás néhány naponta. A kórházi fertőzések aránya drasztikusan magasabb a nyugat-európainál.
Az egészségügyi dolgozókat a miniszter eltiltotta a médianyilatkozatoktól. 130 embert tartóztattak le „rémhírterjesztés" miatt a járvány alatt. Orbánt kamerán kapták, ahogy félbeszakít egy orvost, aki a lélegeztetőgép-kezelő személyzet hiányáról beszélt.
2020 óta több mint 770 esetben zártak be kórházi osztályokat vagy függesztettek fel szolgáltatásokat személyzethiány miatt. Az orvosok ötöde 65 év feletti.
A Covid-járvány nem egy erős egészségügyi rendszert ért el — hanem egy évtizedek óta szisztematikusan leépítettet.
Magyarország egészségügyi rendszere már a járvány előtt válságban volt. Az Orbán-kormány tíz éve alatt az egészségügy nem élvezett prioritást: a GDP-arányos ráfordítás tartósan az EU-átlag alatt maradt. A 2016-os WHO-jelentés szerint a magyar állami egészségügyi kiadások a GDP 4,9%-át tették ki, miközben az EU-átlag 7,8% volt.
Az orvosok tömeges elvándorlása a rendszer gerincét törte meg. 2010 óta 8 500 orvos kért külföldi munkavégzésre jogosító igazolást — elsősorban Németország, Ausztria, az Egyesült Királyság és Svédország felé. Az Euronews beszámolója szerint 2022-ben 800-an tettek így egyetlen év alatt. A járvány idején a magyar kórházak az EU második legmagasabb halálozási arányát produkálták — ami közvetlenül összefügg a létszámhiánnyal.
Péter Körmendi orvos — aki Magyarországon és Ausztriában egyaránt dolgozott intenzív osztályon a járvány alatt — szerint a legnagyobb különbség a beteg-ápoló arány: Ausztriában egy nővérre 1-2 intenzív beteg jutott, Magyarországon 6-8. A Human Rights Watch 2020-as jelentése szerint a védőfelszerelés-hiány is hozzájárult a magas egészségügyi dolgozói fertőzöttséghez: 2020 májusáig 576 egészségügyi dolgozó fertőződött meg — az összes ismert eset 14,8%-a.
A kórházak adóssága 2023 végére 104 milliárd forintra duzzadt. Műtéteket kellett elhalasztani eszközhiány és gyógyszerhiány miatt. Az Orvosi Kamara elnöke, Dr. Álmos Péter kiemelte: Magyarországon az EU legmagasabb rákhalandósága mérhető, és a szűrővizsgálatok aránya folyamatosan csökken.
300 milliárd forint közpénz, 16 863 lélegeztetőgép — amelyből 12 000 bontatlanul porosodik egy gödöllői raktárban.
A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium 2020 tavaszán — a járvány első hullámának idején — mintegy 300 milliárd forintért vásárolt több mint 16 000 lélegeztetőgépet. Ezt annak ellenére tette, hogy maga Orbán Viktor is úgy kalkulált, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén legfeljebb 8 000 gépre lenne szükség — a kórházi személyzet pedig maximum 1 200 darabot volt képes egyidejűleg üzemeltetni.
A beszerzéseket közbeszerzés és érdemi ellenőrzés nélkül bonyolították le, a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva. A gépeket döntően Kínából importálták, ismeretlen hátterű közvetítőcégeken keresztül. A Direkt36 Eurostat-adatokból kimutatta, hogy Magyarország az egész EU-ból a legrosszabb üzletet kötötte — miközben a kormány a beszerzéseket sikerként tálalta.
Egy kétes hírű maláj üzletember 6 258 lélegeztetőgépet adott el a kormánynak 173 milliárd forintért. Az üzletből magánrepülőgépet és luxusjachtot vásárolt.
A cég 1 000 kínai gépet adott el 17 milliárd forintért. Két év alatt 20 milliárd profit. A tulajdonos ezután jogutód nélküli végelszámolással megszüntette a társaságot.
Szijjártó lelkesen mutatta be a „világszínvonalú" magyar gyártást. Az 1 000 gépet akkor kezdték szállítani, amikor már 15 000 kínai gép állt raktárban. A cég 2021-ben újra veszteséges lett; honlapjáról eltűnt a lélegeztetőgép.
A HVG feltárta: a KKM nemcsak feleslegesen vásárolt, de az észszerűtlenül nagy mennyiség felét ki is bontatta és átnézette — mindössze két „kiválasztott" cég végezte a munkát, további súlyos milliárdokért.
A Direkt36 cáfolta Szijjártó védekezését: az Eurostat adatok szerint Magyarország arányaiban jóval többet fizetett, mint bármelyik másik EU-tagállam. A Külügyminisztérium államtitkára azzal védekezett, hogy „aki többet akart venni, annak többet kellett fizetnie" — ezt az adatok nem támasztják alá.
Eközben a kórházakban a lélegeztetőgépre tett Covid-betegek több mint 90%-a meghalt. A tragikus halálozási arány részben azzal magyarázható, hogy nem volt elegendő kiképzett szakdolgozó a gépek üzemeltetéséhez — pontosan az a probléma, amire egy orvos Orbán Viktor jelenlétében próbált rámutatni, mire a miniszterelnök félbeszakította.
Amit nem lehet ellenőrizni, azt nem lehet számon kérni.
A Transparency International Magyarország tárta fel: a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2021 novemberében — alig másfél évvel a beszerzések után — megsemmisítette a lélegeztetőgép-beszerzés iratainak jelentős részét. Többek között a gyanús maláj beszállító, a GR Technologies átláthatóságát igazoló nyilatkozatokat és értékeléseket semmisítették meg.
Az iratmegsemmisítés törvénysértő volt: a dokumentumoknak a magyar levéltári törvény értelmében legalább 10 évig meg kellett volna maradniuk. A beszerzésekre alapított közvetítő cégeket a hatalmas profit realizálása után jogutód nélküli végelszámolással szüntették meg — így sem a parlamenti vizsgálóbizottságok, sem a bíróságok nem tudják utólag feltárni a szerződések részleteit.
Amikor Rónai Egon az ATV-ben szembesítette Szijjártó Pétert az iratmegsemmisítéssel, a miniszter így válaszolt: „Hát, erről megmondom őszintén fogalmam sincs. Nem tudok róla, én biztosan nem adtam ilyen utasítást."
2024-ben jogerős bírósági ítélet kötelezte a KKM-et a fennmaradó dokumentumok kiadására. A tárca a Kúriához fellebbezett. A momentumos Tompos Márton végrehajtókat küldött a minisztériumba — a dokumentumok kiadása azóta sem történt meg maradéktalanul.
Az egészségügyi államtitkár sógora cége milliárdokat kaszált a lélegeztetőgép-bizniszen — miközben Takács Péter az állami kórházak egyik vezetője volt.
2025 nyarán Kulja András, a Tisza Párt EP-képviselője tárta fel, hogy Takács Péter jelenlegi egészségügyi államtitkár családi köre közvetlenül profitált a lélegeztetőgép-beszerzésekből. Takács Péter 2020–2022 között az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató-helyettese volt — tehát az állami kórházak egyik vezetője pontosan azokban az években, amikor a százmilliárdos beszerzések zajlottak.
A Külügyminisztérium a járvány alatt megbízta a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-t többek között ezer lélegeztetőgép, betegmonitorok és infúziós pumpák beszerzésével — összesen 17 milliárd forintért. A szerződés aláírásának napján egy új tulajdonos jelent meg a cégben: az SRF Silk Road Fund Holding Zrt., amely a Fourcardinal 10%-os tulajdonrészét szerezte meg — ám cserébe a profit 87,5%-ára tarthatott igényt.
A Silk Road Fund Holding Zrt. egyik vezetője — aláírási joggal rendelkező ügyvezetője a cég alapításától megszüntetéséig — nem más volt, mint Kőszegi Gábor Árpád, Takács Péter feleségének fivére, tehát az államtitkár sógora. A Válasz Online feltárta, hogy a cég székhelye megegyezett a család korábbi vállalkozásainak címével — ahol Takács felesége, Kőszegi Éva és a sógor felnőtt, és akiknek korábban közös cégük is volt.
A HVG szerint a Fourcardinal 2020-ban 15,9 milliárd forint profitot termelt, amelyből 15,4 milliárdot osztalékként fizettek ki a tulajdonosoknak — köztük a Silk Road Fund Holdingnak. A Silk Road Holding 2021-ben további 8 milliárd forint nyereséget realizált. Ezután mindkét céget végelszámolták: a Fourcardinal 2021 szeptemberében, a Silk Road 2022-ben szűnt meg — jogutód nélkül.
A Transparency International Magyarország megállapította, hogy a kifizetések egy része nem is a lélegeztetőgépek szállítására szerződött cégnek ment, hanem feltehetően a Silk Road Development Fund Management Holding Ltd. hongkongi, valamint a Havelock International LTD szingapúri bankszámlájára került. A KKM a TI közérdekű adatigénylésére azóta sem válaszolt.
A K-Monitor adatbázisa szerint a lélegeztetőgép-biznisz szereplői szorosan összefonódnak: a Fourcardinal másik tulajdonosa, Nagy Beatrix anyja — Szegi Ildikó — közeli kapcsolatban áll Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójával, Rahói Zsuzsannával. A Silk Road Fund Zrt. egyik alapítója Vámosi-Nagy Zsolt, aki a kínai vakcinabeszerzéseknél is feltűnt. A cég korábbi vezérigazgatója Szeverényi Márk — aki Szijjártó Péter egykori helyettesének, Szabó Lászlónak a sógora.
Az államtitkár öt pontban cáfolta a vádakat: állítása szerint hozzátartozói nem voltak tulajdonosok a cégben, sógora csak alkalmazott volt, ő maga 2020 tavaszán még kórházigazgató volt és nem az OKFŐ-ben dolgozott, valamint sem ő, sem családtagjai nem kaptak jövedelmet a tranzakcióból. A Belügyminisztérium megerősítette Takács álláspontját. Kulja András viszont szerinte az ügy lényege nem az, hogy ki volt formálisan tulajdonos, hanem az, hogy az államtitkár sógora aláírási joggal rendelkező ügyvezető volt egy olyan cégben, amely milliárdokat keresett a járványon.
Takács Péter rágalmazás miatt feljelentette Kulja Andrást. A magyar hatóságok az Európai Parlamenttől kérték Kulja mentelmi jogának felfüggesztését — vagyis a kormány reakciója az összeférhetetlenségi feltárásra nem vizsgálat, hanem a feltáró elleni jogi fellépés volt.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kijelentette: annak, aki a Covid-járvány idején az OKFŐ főigazgató-helyettese volt — és ezzel részese volt annak, hogy a magyarországi halálozási adatok a világon a legrosszabbak közé kerültek — „semmilyen szerepe nem lehetne a magyar egészségügy vezetésében."
A legfontosabb döntések és mulasztások időrendben.
GDP-arányos egészségügyi ráfordítás tartósan az EU-átlag alatt. Nyolcezer-ötszáz orvos kér külföldi munkavégzési engedélyt. A kórházi osztályok létszámhiánnyal küzdenek, a műszerhiány mindennapi. A „hálapénz" rendszere tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket.
A kormány veszélyhelyzetet hirdet. Rendeleti kormányzásra áll át. A közbeszerzési törvény eljárásai alól mentesítik az orvosi eszközbeszerzéseket — megnyílik az út a lélegeztetőgép-biznisz előtt.
A KKM elkezdi a 300 milliárdos beszerzési hullámot. 16 863 gép érkezik, zömében Kínából, ismeretlen közvetítőkön keresztül, piaci ár sokszorosáért. A mennyiség a legpesszimistább becslés kétszerese.
A kormány elrendeli a kórházi ágyak kiürítését a Covid-betegek számára. A nem-Covid betegek ellátása leáll vagy késik — közülük sokan a halasztott kezelések következményeibe halnak bele a következő hónapokban.
Az első hullám alacsony áldozatszámai után a kormány győzelmet hirdet. A korlátozásokat feloldják. A maszkviselés és a kontaktkövetés nem kap hangsúlyt. Az egészségügyi rendszer felkészítése a második hullámra elmarad.
A halálozás drámaian megnő. 2020 utolsó negyedévében közel 10 000 többlethalálozás. 2021 áprilisában a Bloomberg Magyarországot a világ legmagasabb halálozási arányú országaként azonosítja. A kórházak túlterheltek, a személyzet kimerült.
Szijjártó bemutatja a magyar gyártású lélegeztetőgépeket. A gépek akkor készülnek el, amikor már 15 000 kínai gép áll raktárban. A gyártó cég 2021-ben újra veszteséges; honlapjáról eltűnik a termék.
A KKM törvénysértő módon megsemmisíti a lélegeztetőgép-beszerzés iratainak jelentős részét — alig másfél évvel a beszerzések után. A közvetítő cégeket végelszámolják.
12 145 gép bontatlanul áll a gödöllői raktárban. A tárolás havi 82,5 millió forintba kerül. Eladni nem sikerül. Jogerős bírósági ítélet ellenére a KKM a Kúriához fellebbez. A kormánypárti képviselőjelöltek a téma hallatán elnémulnak.
A magyar Covid-katasztrófa nem volt elkerülhetetlen. Nem természeti csapás döntötte meg az áldozatszámokat, hanem évtizedes kormányzati mulasztások, amelyek egy járványra felkészületlen egészségügyi rendszert hagytak maguk után — majd a járvány közepén hozott döntések, amelyek a közpénzek átláthatlan elköltését szolgálták, nem az emberek megmentését.
A tények összegzése:
Az egészségügy szisztematikus leépítése — évtizedes alulfinanszírozás, 8 500 orvos elvándorlása, kórházi osztályok százainak bezárása — tette Magyarországot az EU egyik legsebezhetőbb tagállamává a járvány idején.
Rekordméretű halálozás — Magyarország az EU legmagasabb egy főre jutó halálozási arányát produkálta, amit sem a demográfia, sem a vírus tulajdonságai nem magyaráznak önmagukban. A nyugat-európai országok hasonló körülmények között töredék annyi áldozatot veszítettek.
300 milliárd forint lélegeztetőgépekre — a szükséges mennyiség több mint kétszerese, 20-30-szoros túlárazással, ismeretlen közvetítőkön keresztül, közbeszerzés nélkül. A gépek 70%-a bontatlanul áll raktárban, a közvetítő cégek eltűntek, az iratok megsemmisültek.
Az elszámoltatás hiánya — a parlamentben nem volt vizsgálóbizottság, a hatóságok nem indítottak eljárást, a bírósági ítéletet a kormány megfellebbezi, a kormánypárti politikusok pedig a téma hallatán „meglepetten széttárják a karjukat" — vagy egyszerűen nem válaszolnak.