A Nemzeti Együttműködés Programja — 16 év mérlege
2010. március 12-én tette közzé a Fidesz-KDNP a „Nemzeti Ügyek Politikája" címmel ismert választási programját. Az alábbiakban a program 30 legfontosabb, konkrét ígéretét vetjük össze azzal, ami 16 év kormányzás alatt ténylegesen történt. Az értékelés nyilvánosan elérhető forrásokra — KSH, Eurostat, OECD, tényfeltáró szerkesztőségek — épül.
Felelős: Matolcsy György
A foglalkoztatottak száma 2010-ben 3,87 millió volt, 2024-ben 4,70 millió — ez ~830 ezer fős növekedés, nem egymillió. A 10 éves határidő (2020) nem teljesült, a Covid megtörte a folyamatot. A szám tartalmazza a közmunkásokat (csúcson ~200 ezer fő), a külföldön dolgozókat (~110 ezer fő), akiket az eredeti ígéret nem számolt bele. Az elsődleges munkaerőpiacon a valós növekedés ~640-700 ezer fő. A foglalkoztatási ráta javulása EU-s kontextusban is pozitív, de a program szövege „a Magyarországon működő vállalkozások" által teremtett munkahelyekről szólt.
A 16%-os, majd 15%-os egykulcsos SZJA bevezetése valóban egyszerűsítette az adórendszert, a munkát terhelő adók csökkentek. Ugyanakkor az áfa 27%-ra emelkedett (EU-rekord), rengeteg különadó született (bankadó, tranzakciós illeték, reklámadó, extraprofitadó stb.), a KATA-t 2022-ben drasztikusan szűkítették. A fogyasztási adókon keresztül az adóteher átkerült a lakosságra. Az adórendszer összességében nem lett egyszerűbb — a különadók rendszere kiszámíthatatlan.
A bürokrácia nem csökkent érzékelhetően. Új jelentési kötelezettségek, online adatszolgáltatási rendszerek (NAV Online Számla), EKÁER, az állandóan változó szabályozás, különadók adminisztrációja mind növelték a terheket. A Világbank Doing Business indexén Magyarország 2010-ben a 47., 2020-ban a 52. helyen állt. A vállalkozói környezet kiszámíthatósága romlott az ad hoc jogszabályok miatt.
A hazai cégek aránya a közbeszerzéseken valóban nőtt. De a rendszer a NER-hez kötődő vállalkozók számára lett optimalizálva. Mészáros Lőrinc, korábban Simicska Lajos és más kormányközeli oligarchák lettek a fő nyertesek. A közbeszerzések átláthatósága tovább romlott, az egyajánlatos tenderek aránya az EU legmagasabbjai közé emelkedett. Az OLAF és az Európai Bizottság rendszeresen kifogásolta a magyar közbeszerzési gyakorlatot. A program szövege épp a korrupciót ostorozta — ami súlyosabb lett, mint valaha.
A GMO-mentesség megmaradt (Alaptörvénybe is bekerült). Ugyanakkor a földprogram a kis- és közepes méretű gazdák helyett a kormányközeli nagybirtokosokat szolgálta ki. A 2013-as és 2015-ös földárveréseken NER-közeli szereplők szereztek földeket. A kisgazdaságok aránya tovább csökkent. Lázár János birtokmérete például több ezer hektárosra nőtt.
A keleti nyitás exportoldali sikere minimális volt — az EU maradt a meghatározó kereskedelmi partner (75%+). Importoldali eredmény: ázsiai (főleg kínai és koreai) gyárberuházások (Samsung, CATL, BYD). De ezeket hatalmas állami támogatásokkal csábították, környezeti aggályok merültek fel, és az akkumulátoripar piaci kilátásai romoltak. Az EU-s „előnyök megtartása" nem sikerült: befagyasztott EU-források, jogállamisági eljárás.
A szakképzés teljes átalakítása megtörtént: új törvény, duális elemek erősítése, technikumok létrehozása. A korai iskolaelhagyók aránya csökkent. A reform irányát a legtöbb szakértő támogatta, bár a végrehajtás részleteit sokan kritizálták (pl. az általános tudás rovására ment a szakmai fókusz). Összességében a vállalás lényegében teljesült.
Felelős: Lázár János
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2012-ben távozott, érdemi eredmények nélkül. Egyetlen korábbi kormánytag sem került börtönbe. A „feltáró rész" lezárult, de a „számonkérő rész" soha nem jött el. Eközben a Fidesz-korszak korrupciós ügyei (Elios, Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, MNB-alapítványok) messze meghaladják a 2002–2010-es időszak ügyeit.
A politikai kiváltságok nem csökkentek, hanem rendszerszintűvé váltak. Kegyelmi ügy (Novák-K. Endre botrány), Kaleta Gábor pedofil-ügy enyhítő ítélettel, Völner Pál vesztegetési ügye, mentelmi jog rendszeres használata az üldözés elkerülésére. Az ügyészség (PKKB) szisztematikusan nem emel vádat kormányközeli személyek ellen. Az EU jogállamisági mechanizmusa kifejezetten a korrupció elleni független fellépés hiányát kifogásolja.
A rendőrök létszáma némileg nőtt, a járműpark fejlődött. A fizetések emelkedtek, de a rendőrhiány tartós probléma maradt — több ezer betöltetlen státusz van. A rendőri bérfejlesztés elmaradt más szektoroktól. Az eredmény felemás: több rendőr van, de a „szolgáló, nem uralkodó rendőrség" ígéret tekintetében visszalépés történt (pl. határvadász-toborzás, rendvédelmi szervek politikai célokra használása).
A „három csapás" szabályt a 2012-es új Btk. bevezette (erőszakos többszörös visszaesők esetén kötelező tényleges életfogytiglan). A büntető jogszabályok általánosan szigorodtak. A börtönnépesség nőtt. Az ígéret formálisan teljesült, bár a szakértők vitatják a hatékonyságát.
Vidéki kórházakat, iskolákat és postahivatalokat zártak be. Az orvoshiány súlyosabb, mint 2010-ben. Településeken megszűnt a helyi orvosi ellátás, a közlekedés romlott. A Fidesz pont azt tette a vidékkel, amit a programban a szocialistáknak rótt fel: az állam „felszámolta önmagát" számos kis településen.
A bonyolultabb polgári és gazdasági eljárások továbbra is évekig húzódhatnak. EU-s összehasonlításban a rendszer nem teljesít kiemelkedően. A bírósági függetlenséget többször érte politikai támadás (közigazgatási bíróságok ügye, Handó Tünde OBH-elnökség). A Kúria hatáskörének szűkítése, a bírói önkormányzatiság gyengítése mind a program szellemével ellentétes irányba mutatnak.
Felelős: Pesti Imre
Az OECD 2025-ös jelentése szerint Magyarország GDP-arányosan 6,5%-ot költ egészségügyre, az EU-átlag 9,3%. A lemaradás 16 év alatt nem csökkent, hanem nőtt. Nincs egészségügyi miniszter — a terület 2022 óta a Belügyminisztérium alá tartozik, államtitkári szinten. Az egészségügy az egyetlen nagy közpolitikai terület, amely soha nem kapott önálló minisztert a Fidesz-korszakban.
A várólisták nem csökkentek, hanem nőttek. 2024 végén 32 ezer, 2025 decemberére 38 ezer ember várakozott műtétre. A rendszer romlását a Direkt36 cikksorozata dokumentálta részletesen. A kórházi adósságállomány ciklikusan visszatérő probléma maradt.
2021-ben megtörtént a hálapénz betiltása, párhuzamosan jelentős orvosi béremelésekkel. A teljesítés tényleges és érdemi — az egészségügy területén ez a legsikeresebb pont. A megvalósulás 11 évet csúszott, de végül megvalósult.
A béremelés lassította, de nem állította meg az elvándorlást. A szakdolgozói hiány katasztrofális maradt — nővérhiány, ápolóhiány. A háziorvosi rendszer öregedése folytatódott. Több mint 300 háziorvosi praxis betöltetlen. A sürgősségi ellátás vidéken sok helyütt összeomlott.
A kórházprivatizáció nem történt meg, sőt, 2012-ben az önkormányzati kórházakat is államosították. Az ígéret teljesült — bár a centralizáció másfajta problémákat szült (kórházi vezetők kiszolgáltatottsága, politikai kinevezések).
Felelős: Soltész Miklós
A családtámogatási rendszer bővült (CSOK, Babaváró hitel, családi adókedvezmény emelése, négygyerekes anyák SZJA-mentessége). De: a születésszám 2025-ben 1949 óta a legalacsonyabb volt. A lakossága 9,5 millió alá csökkent. A programok inkább a közép- és felső-középosztálynak kedveztek — a legszegényebbek számára a feltételekhez kötött támogatások nehezen elérhetőek.
A 13. havi nyugdíjat visszaállították (2021-től fokozatosan), inflációkövető emelések történtek. De: a 2022-23-as hiperinflációt (25%+) csak késve kompenzálták, a nyugdíjak reálértéke átmenetileg jelentősen csökkent. A magánnyugdíjpénztárak „nem engedjük, hogy veszélybe kerüljenek" ígérete teljes kudarc: 2010-11-ben a magánpénztári megtakarítások nagy részét gyakorlatilag államosították.
2010-2011-ben a kormány a ~3 billió forintnyi magánpénztári vagyont gyakorlatilag államosította. Aki nem lépett vissza az állami rendszerbe, elveszítette a munkaadói járulékot. Ez az ígéret legdrámaibb megsértése volt — az ígérettel szöges ellentétben cselekedtek.
A szegregáció nőtt, nem csökkent. Az EU Bírósága 2020-ban elmarasztalta Magyarországot az iskolai szegregáció miatt. A roma ösztöndíjrendszer nem bővült érdemben. A közmunkaprogram zsákutca maradt a felzárkóztatás szempontjából. A területi szegregáció, a gettósodás folytatódott.
Orbán Viktor 2025-ben maga ismerte el, hogy a szociális szféra nem kapta meg a béremelést. 15 év kormányzás után a szociális dolgozók bérezése továbbra is az egyik legalacsonyabb a közszférában. Az ágazatból tömeges elvándorlás zajlik.
A mindennapos testnevelést 2012-től fokozatosan bevezették. Az ígéret teljesült, bár az infrastruktúra (tornaterem-hiány) sok helyen nem volt felkészülve rá.
Felelős: Navracsics Tibor
A kétharmados többséget a demokratikus fékek és ellensúlyok szisztematikus leépítésére használták. Az Alkotmánybíróság hatáskörszűkítése, a médiatanács és médiahatóság pártos kisajátítása, az ügyészség politikai kontrollja, a Költségvetési Tanács megcsonkítása, a választási rendszer saját érdekekre szabása mind az ígérettel ellentétes irányba mutatnak. Az EU jogállamisági eljárást indított (7. cikk). Freedom House: Magyarország „részben szabad" besorolást kapott.
A közérdekű adatok elrejtése rendszerszintűvé vált. A Paks II. szerződés titkosítása 30 évre, a Budapest–Belgrád vasút titkosítása, a Covid-adatok visszatartása, a TAO-felhasználás átláthatatlansága mind az ígérettel ellentétesek. Rogán Antal nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosíttatott kormányzati adatokat.
Magyarország nemzetközi megítélése drámaian romlott. EU-s jogállamisági eljárás, befagyasztott EU-források (~30 milliárd euró), vétórendszer miatti elszigetelődés, orosz–ukrán háborúban az EU-n belüli egyedüli „puha vonal", az USA szankciós listáján magyar tisztviselők (Rogán Antal). Az Európai Parlament szavazásban hibrid rezsimnek minősítette Magyarországot. A NATO-n belüli megbízhatóság csökkent.
A parlamenti képviselők száma 386-ról 199-re csökkent — ez teljesült. Az önkormányzati rendszer viszont nem lett hatékonyabb: a központi elvonások nőttek, a szolidaritási hozzájárulás súlyos terheket jelent, az önkormányzatok függése a kormánytól soha nem látott mértékű. A politikai alapú forráselosztás rendszerszintű.
A Fidesz retorikája folyamatosan a szélsőjobb felé tolódott: „migránsozás", „gender-ellenes" kampányok, „LGBTQ-propaganda" elleni törvény, Soros-kampány. A Mi Hazánk parlamenti erővé vált 2022-ben. A Fidesz ahelyett, hogy „felszámolta" volna a szélsőségeket, átvette és mainstreammé tette azok retorikáját.
Ez az ígéret olvasva 2026-ban szinte szatirikus hatású. Az állam a NER-oligarchák kiszolgálójává vált, a törvényhozás rendszeresen egyedi üzleti érdekeket szolgál (lex Mészáros, lex Tiborcz típusú jogszabályok). A Fidesz 2010-es programja szó szerint leírja azt az állapotot, amelyet ők maguk hoztak létre 16 év alatt.
A Nemzeti Együttműködés Programja 2010-ben egy széles ívű, ambiciózus dokumentum volt, amely a megelőző nyolc év kormányzását ostorozva ígért gyökeres változást. 16 évvel később az eredmény rendkívül vegyes:
Ami ténylegesen teljesült (5 ígéret, 16,7%): a kisebb parlament, a „három csapás" törvény, a hálapénz felszámolása, a kórházak köztulajdonban tartása és a mindennapos testnevelés. Ezek konkrét, mérhető és végrehajtott intézkedések.
Ami részben teljesült (8 ígéret, 26,7%): a foglalkoztatás bővítése közel egymillióval (de nem teljesen az ígért formában), az adórendszer egyszerűsítése (de a fogyasztási adók drasztikus emelésével), a családtámogatás bővítése (de a születésszám mégis a legalacsonyabb), a nyugdíjak indexálása (de a magánpénztárak államosításával).
Amelyeknek az ellenkezője valósult meg (7 ígéret, 23,3%): a közbeszerzési átláthatóság, a törvény előtti egyenlőség, a demokratikus intézményrendszer, a közérdekű adatok nyilvánossága, az ország nemzetközi tekintélye, a magánnyugdíjpénztárak védelme és az állam pártatlanságának biztosítása. Ezek a program legdrámaibb kudarcai — ahol a kormány nemcsak nem teljesítette, hanem aktívan az ellenkező irányba cselekedett.
Ami nem teljesült (10 ígéret, 33,3%): az elszámoltatás, a bürokrácia csökkentése, az egészségügyi kiadások növelése, a várólisták csökkentése, az orvoselvándorlás megállítása, a cigányság felzárkóztatása, a szociális dolgozók megbecsülése, a gyors bírósági eljárások, a szélsőségek felszámolása és az állam pártatlanságának biztosítása.
A legmélyebb ellentmondás magában a program szövegében rejlik. A 2010-es Fidesz-program szó szerint leírja azokat a problémákat — korrupció, hatalomkoncentráció, magánérdekek kiszolgálása, a demokrácia kiüresítése —, amelyeket saját 16 éves kormányzása hozott létre a nemzetközi szervezetek, tényfeltáró szerkesztőségek és független elemzők szerint. A program 5. fejezete (demokratikus normák) szinte tükörképe annak, amit az Európai Parlament, a Freedom House és a Velencei Bizottság ma Magyarországról megállapít — csak éppen nem a szocialista, hanem a Fidesz-kormányzás eredményeként.