Módszer: A szimpatizáns-lista 78 pontját 10 tematikus csoportba rendeztük. Minden csoportnál először a rövid összefoglaló olvasható, majd a részletes kifejtés forrásokkal. Nem vitatjuk, hogy az adott intézkedés létezik — azt vizsgáljuk, amit a felsorolás elhallgat.
Források: KSH, Eurostat, OECD, EU Bizottság, Transparency International, OLAF, MNB, ÁKK, valamint Telex, G7, Átlátszó, HVG, Direkt36 tényfeltáró anyagai.
A Fidesz-szimpatizánsok 78 pontja — az eredeti lista
+
Az alábbi lista változatlan formában tartalmazza a szociális médiában terjedő 78 pontot. A tényellenőrzés a lista alatt, tematikus csoportosításban olvasható.
- Egymillió új munkahelyet teremtett
- Minden szegénységi mutató javult, a gyermekszegénység európai szinten is kiemelkedően csökkent
- 2010-hez képest jelentősen csökkent a bűnelkövetések száma
- Sokszorosára nőtt az ország aranytartaléka (3,1 → 110 tonna)
- Történelmi rekordra emelkedett az ország devizatartaléka
- A GDP arányos államadósság kisebb, mint 2010-ben és kisebb mint az uniós átlag
- Magyarország visszaszerezte az energiaszektort
- A rezsi az EU legolcsóbbja lett fizetésarányosan
- A közműtartozások aránya jelentősen csökkent
- Az otthon felfűtése kevesebb polgárnak okoz gondot
- Az állami vagyon közel háromszorosára nőtt
- Szakközépiskola és gimnázium végéig ingyenes a tankönyv
- Jelentősen nőtt az ingyenes gyermekétkeztetés kerete
- Háromgyermekes édesanyák élethosszig SZJA-mentesek
- 40 év alatti kétgyermekes édesanyák SZJA-mentesek
- Minden édesanya SZJA-mentes 30 év alatt
- Minden fiatal SZJA-mentes 25 év alatt
- Kivezették a hálapénz-rendszert
- Jelentősen emelték az orvosok bérét
- A mentőautó- és mentőhelikopter-flotta le lett cserélve
- A társasági adó rekord alacsony: 9%
- Bevezették a családi adókedvezményt, majd megduplázták
- Új Nemzeti Labdarúgó Stadion épült
- Bevezették a GYED extrát
- Bevezették a Gyermek Otthonápolási Díjat
- Többször fizettek nyugdíjprémiumot
- Komoly bölcsődefejlesztési program indult
- Otthonfelújítási támogatás családoknak
- Nagycsaládosok autóvásárlási programja
- Elindították a Babaváró hitelt
- Bevezették a CSOK-ot
- Bevezették az első házasok támogatását
- Többször rekordot döntött a turizmus
- Konszolidálták az eladósodott önkormányzatokat
- Megduplázták a nevelőszülők támogatását
- A reálbér 16 évből 14-ben nőtt, európai szinten is jelentős a felzárkózás
- Az EU-hoz mért fejlettségi szint 64%-ról 78%-ra nőtt
- Visszavásároltuk a gáztárolókat
- Újra magyar lett a repülőtér
- A reprodukciós ráta a sereghajtókból élmezőnyös lett
- Közel 700 km autópálya és gyorsforgalmi épült
- Új Nemzeti Atlétikai Stadion épült
- Új Nemzeti Uszoda épült
- Bevezették a NEAK rendszert
- A kórházak, rendelők, mentőállomások többsége felújítva
- A Magyar Falu program lendületet adott a vidéknek
- A Modern Városok program forrást juttatott a városokba
- Bevezették a vármegye- és országbérletet
- Visszavásároltuk a Seuso-kincseket
- Bevezették az Otthon Startot
- Bevezették a Széchenyi-kártyát
- Bevezették az Erzsébet-táborokat
- A Zrínyi 2026 program keretében fejlődött a hadipar
- Kifizettük az IMF-hitelt
- Megépült a Déli Áramlat
- A napenergia-termelés hatalmasat nőtt
- Magyarország visszavásárolta a MOL-részvényeket
- Magyarország gázmezőt vásárolt
- Magyarország megszerezte a szerb NIS energiavállalatot
- Bevezették a nagyszülői GYED-et
- Újjáépítették Kolontárt és Devecsert
- A Hauszmann-tervvel megújul a Várnegyed
- A Liget-projekt komoly fejlesztés
- Segélyalapú támogatások helyett munkaalapú
- Hathavi fegyverpénz a rendvédelmi dolgozóknál
- Jelentősen nőtt a tanárok bére
- A GYES két év helyett három év lett
- Autómentes lett a GYED
- Adómentes lett a CSED
- Bevezették a Nők 40-t
- Megépült a határkerítés
- Ingyenes lett a közműbekötés
- Illetékmentes lett a testvérek közötti öröklés
- 1,2 millióval több autó van az utakon
- Kresszvizsga-díj elengedése anyáknak, diákoknak
- Több támogatás meddőségi kezelésekhez
- Több támogatás súlyos cukorbeteg gyermekeknek
- Több támogatás SMA-beteg gyermekeknek
1. Munkahelyteremtés és foglalkoztatás
Mantra-pontok: 1, 64
Egymillió új munkahely — közmunka, elvándorlás, mediánbér
+
Az egymillió új munkahely a Fidesz legismertebb szlogenje. A foglalkoztatás valóban nőtt, de ennek jelentős részét a közmunkaprogram adja, ahol a dolgozók a minimálbér töredékéért végeznek munkát. Az érdemi, piaci alapú munkahely-növekedés számottevően kisebb, a képzett munkaerő nagy számban hagyta el az országot.
Részletes kifejtés
- A számok: A foglalkoztatottak száma 2010-ben ~3,87 millió volt, 2024-re ~4,70 millióra nőtt. Ez ~830 ezer fős növekedés, nem egymillió — és ebből a közmunkaprogram csúcsidőszakában 200–300 ezren közmunkások voltak.
- A közmunka csapdája: A közmunkás bér a minimálbér ~70%-a, alacsony társadalombiztosítási jogosultsággal. Ez nem valódi munkaerőpiaci integráció, hanem statisztikai átcímkézés: a munkanélküliségből közmunka-foglalkoztatássá lett a szegénység.
- Munkaerő-elvándorlás: Becslések szerint 500 000 – 800 000 magyar dolgozik külföldön (KSH, Eurostat). Ők sem a munkanélküliségi, sem a foglalkoztatási statisztikákban nem jelennek meg — mindkét mutató torzul.
- Mediánbér EU-kontextusban: Magyarország mediánkeresete ~EUR 980/hó (2024), az EU-átlag ~EUR 2 100. A V4-ek között is sereghajtók vagyunk — Csehország: EUR 1 538, Lengyelország: EUR 1 189, Szlovákia: EUR 1 185.
- Segély helyett munka: Valójában a szociális háló leépítése történt meg. A közmunka nem vezet ki a szegénységből — az átkerülési arány a piaci munkaerőpiacra 10% alatt marad.
2. Szegénység és gyermekszegénység
Mantra-pont: 2
Javuló mutatók — de kinek és mihez képest?
+
A szegénységi mutatók valóban javultak — de Magyarország továbbra is az EU alsó harmadában van. A javulás nagyrészt a szegénységi küszöb forint-értékének változásából, nem a tényleges életszínvonal-emelkedésből fakad. A roma gyerekek és vidéki háztartások helyzete alig változott.
Részletes kifejtés
- Eurostat adat (2024): Magyarországon a gyermekek ~20%-a van szegénységi vagy társadalmi kirekesztettségi kockázatnak kitéve (EU-átlag: 24,2%). A szám javuló tendenciát mutat.
- Relatív küszöb: A szegénységi küszöb relatív — a forint 60%-os gyengülésével az euróhoz képest a küszöbérték reálértékben is csökkent. Forintban mért javulás nem jelent automatikusan jobb életminőséget.
- Területi egyenlőtlenség: Budapest és Nyugat-Magyarország mutatói EU-konformak, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod és Baranya megyékben a gyermekszegénység 30–40% felett marad.
- Élelmiszer-infláció: 2022–2023-ban Magyarországon volt az EU legmagasabb élelmiszer-inflációja (40%+), ami a legszegényebbeket aránytalanul sújtotta.
- Roma szegénység: Az Alapjogi Ügynökség (FRA) adatai szerint a roma háztartások 80%-a él szegénységi küszöb alatt — ez nem változott érdemben 16 év alatt.
3. Gazdasági mutatók: arany, deviza, államadósság
Mantra-pontok: 4, 5, 6, 11, 54
Aranytartalék nőtt — de a forint értéke zuhant
+
Az aranytartalék valóban nőtt (3,1 → 110 tonna) — de ezzel párhuzamosan a forint 60%-ot gyengült, az MNB nettó vagyona romlott, és az államadósság abszolút értékben többszörösére nőtt. Az állami vagyon háromszorozódása nagyrészt a forint-leértékelődés és a piaci áremelkedés következménye.
Részletes kifejtés
- Aranytartalék: 3,1 tonnáról 110 tonnára — tény. De: 2018 előtt maga a Fidesz-kormány tartotta 3,1 tonnán. A vásárlás 2018-tól indult. Az arany értéknövekedése globális trend, nem kormányzati teljesítmény.
- Forint-gyengülés: 2010: ~270 HUF/EUR → 2026: ~384 HUF/EUR. Ez ~42%-os romlás. A forintban denominált növekedés (GDP, vagyon, tartalék) ezt a torzítást hordozza.
- MNB veszteségei: A jegybank 2022–2023-ban több ezer milliárd forintos veszteséget halmozott fel — részben a magas kamatkörnyezet és az inflációkezelés költségei miatt.
- Államadósság: GDP-arányosan csökkent (82% → ~72%), de abszolút értékben ~15 000 Mrd Ft → ~55 000 Mrd Ft fölé nőtt. A GDP-arányos csökkenés nem takarékosságból, hanem a nominális GDP inflációs felfúvódásából fakad. Hétköznapi nyelven: képzeld el, hogy 2010-ben 1 millió forintot kerestél és 820 ezret tartoztál — ma 3 milliót keresel, de 2,1 milliót tartozol. Százalékban kevesebb, forintban háromszor annyi. Az adósság nem csökkent — csak az infláció és a forintgyengülés felfújta a GDP-t körülötte.
- IMF-hitel: 2013-ban kiváltották, de nem visszafizették — drágább piaci kötvénykibocsátással váltották ki. Politikai gesztus volt, nem gazdasági szükségszerűség.
4. Rezsicsökkentés és energiapolitika
Mantra-pontok: 7–10, 38, 55–59, 72
Olcsó rezsi — de ki fizeti a különbözetet?
+
A rezsicsökkentés valóban alacsony fogyasztói árakat eredményez — de a különbözetet az adófizetők állják. A költségvetési hatás évente 800–1000 milliárd forint. Ez nem ingyen ebéd: a pénz az egészségügyből, oktatásból és infrastruktúrából hiányzik. Az energiafüggőség Oroszországtól nem csökkent, hanem nőtt.
Részletes kifejtés
- Költségvetési ár: 2023-ban a GDP 2,7%-a ment közvetlenül energiatámogatásra. A költségvetési hiány 6,7%-ra szaladt (részben emiatt). Ez az összeg megegyezik kb. a teljes magyar egészségügyi hiánnyal.
- Adóból pótolva: A 27%-os ÁFA (EU-rekord), magas jövedéki adók és szektorális különadók mind a rezsicsökkentés fedezésére szolgálnak. Nincs ingyen energia — a háztartások a boltban, a benzinkútnál és az adóbevallásnál fizetik meg.
- Orosz gázfüggőség: A Déli Áramlat (TurkStream) tovább mélyítette a függőséget. 2024-ben Magyarország gázimportjának ~65%-a orosz eredetű. Biztonsági kockázat, nem eredmény.
- Napenergia: Valóban nőtt — de az EU-s és piaci trendeknek köszönhetően, nem specifikus kormánypolitikának. A hálózati infrastruktúra nem tartott lépést a kapacitásbővüléssel.
- MOL, NIS, gázmező: Stratégiai vásárlások, amelyek önmagukban nem feltétlenül rosszak — de a finanszírozás és döntéshozatal átláthatatlansága aggályos.
5. Családtámogatás és demográfia
Mantra-pontok: 14–17, 22, 24–25, 27, 29–32, 35, 40, 50, 60, 67–69, 76–78
GDP 5% családtámogatásra — mégis csökkenő születésszám
+
Magyarország a GDP ~5%-át költi családtámogatásra — OECD-szinten kiemelkedő. A programok léteznek és sokan igénybe veszik őket. DE: a termékenységi ráta 2024-ben 1,39-re esett (2023: 1,51), messze a kitűzött 2,1-es céltól. A támogatások elsősorban a közép- és felső-középosztályt érik el; a legszegényebbeket alig. A CSOK és Babaváró felhajtotta az ingatlanárakat.
Részletes kifejtés
- Termékenységi ráta (TFR): 2011: 1,23 (mélypont) → 2021: 1,59 → 2024: 1,39 (visszaesés). A korábbi emelkedés kutatások szerint nem több szülést, hanem az elhalasztott szülések bepótlását tükrözte (timing effect, nem quantum effect). Egyszerűbben: azok a párok, akik amúgy is terveztek gyereket, a támogatások hatására korábban vállalták — de nem lett több gyerek összességében. A statisztikában ez átmeneti emelkedésnek látszik, aztán visszaesik, ahogy a „bepótlás" kifut. Pontosan ez történt 2021 után.
- SZJA-mentességek (14–17): Ezek összesen 4 pont a listán, de egyetlen program fokozatos bővítése. Kizárólag azoknak segít, akik dolgoznak és adóznak. A legszegényebbek, akik alig keresnek, ebből semmit nem profitálnak.
- CSOK és ingatlanárak: A lakástámogatási programok 2020 óta 40–60%-kal hajtották fel az ingatlanárakat. Aki támogatás nélkül vásárolna, annak rosszabb lett a helyzete. Az eladó beárazza a CSOK összegét.
- Babaváró hitel: Kamatmentes, de hitel — ami eladósodást jelent. Összegében: 10 millió Ft, ami egy mai lakásár töredéke.
- Bölcsőde: A bővítés tény, de a férőhelyek száma továbbra is alacsony EU-szinten. Az ellátási arány különösen vidéken marad kritikus.
- Beteg gyermekek (77–78): Az SMA-gyógyszer tb-befogadása és a cukorbeteg-támogatás bővítése pozitív lépések. Ugyanakkor: a kezelések globális elérhetővé válása és erős civil nyomás (szülői gyűjtések, médiakampányok) tette lehetővé és szükségessé ezeket a döntéseket — az egészségügyi ráfordítás összességében továbbra is az EU-átlag alatt marad.
6. Egészségügy
Mantra-pontok: 18–20, 44–45, 77–78
Hálapénz eltörölve — de az orvosok elmentek
+
A hálapénz-rendszer felszámolása és a mentőflotta cseréje valós lépések. Az orvosi béremelés is megtörtént. Ugyanakkor: a magyar orvos még mindig a nyugat-európai bér töredékét keresi, az elvándorlás nem állt meg, és az egészségügyi kiadás a GDP 6,7%-a — az EU-átlag 9,9%.
Részletes kifejtés
- Orvosi bérek: 2023-ban ~EUR 1 800/hó bruttó. Németország: EUR 5 400–6 700. Ausztria: EUR 3 400–9 000. Norvégia: EUR 14 400. A béremelés fontos, de a rés hatalmas.
- Orvos-elvándorlás: 2005 óta folyamatos. Kutatások szerint a bér mellett a munkakörülmények, intézményi kultúra és karrierlehetőségek is hajtják a migrációt. Több ezer magyar orvos dolgozik az EU-ban.
- Hálapénz: A törvényi tiltás 2021-ben megtörtént, de a hálaadomány informálisan tovább él, különösen vidéken.
- GDP-arányos kiadás: 6,7% vs EU 9,9% (2022). Ez évi ~2 000–3 000 milliárd Ft-os hiányt jelent a szükségeshez képest.
- Kórházfelújítás: Részleges felújítások történtek, de az EU-s forrásokból tervezett fejlesztések nagy része a korrupciós aggályok miatt befagyasztva. Az infrastruktúra továbbra is az EU legrosszabbjai között van.
- NEAK: Az új finanszírozási rendszer nem oldotta meg az alulfinanszírozás strukturális problémáját.
7. Oktatás
Mantra-pontok: 12–13, 52, 66
Ingyenes tankönyv — de romló PISA és tanárhiány
+
Az ingyenes tankönyv és étkeztetés szociális szempontból pozitív. A tanárbérek 2024–2025-ben valóban emelkedtek. Ugyanakkor: a magyar PISA-eredmények romlottak, a tanárhiány kritikus, és az oktatási rendszer az OECD egyik legszelektívebbjévé vált.
Részletes kifejtés
- Tanárbérek: 2024-ben +34,7%, 2025-ben +21,2% — jelentős emelések, de a 2010–2022 közötti időszakban a magyar tanárbérek az OECD legalacsonyabbjai között voltak. A mostani emelés a lemaradás részleges behozása.
- PISA 2022: A hátrányos helyzetű tanulók közül csak 12,1% érte el az alapkészségeket (EU-átlag: 16,3%). Az iskolarendszer szelektívebb az OECD-átlagnál — a szociális háttér erősebben határozza meg az eredményeket, mint szinte bárhol Európában.
- Tanárhiány: Több ezer betöltetlen állás, különösen matematikából, fizikából és idegen nyelvekből.
- Szegregáció: Az egyházi iskolák arányának növekedésével a roma tanulók szegregációja fokozódott — az EU Bizottság is kifogásolta.
- Tankönyvpiac: Az ingyenesség pozitív, de az államosítás a tartalmi sokszínűség rovására ment.
8. Adózás és gazdaságpolitika
Mantra-pontok: 21, 36–37, 51, 74
9% társasági adó — de 27% ÁFA és regresszív rendszer
+
A 9%-os társasági adó valóban rekordalacsony — de a tényleges adóterhelés az EU-átlag felett van, mert a kieső bevételt ÁFA-val (27%, EU-rekord), jövedéki adóval és szektorális különadókkal pótolják. A reálbér nőtt, de az abszolút szint az EU-átlag 45%-a.
Részletes kifejtés
- Társasági adó 9%: Igen, de: szektorális különadók, reklámadó, tranzakciós illeték, NETA — összességében a cégek többet fizetnek, mint sok magasabb TAO-kulcsú országban.
- ÁFA 27%: Az EU legmagasabb általános ÁFA-kulcsa. Ez regresszív adó: a szegényebbeket aránytalanul sújtja, mert jövedelmük nagyobb hányadát költik fogyasztásra.
- Reálbér: 16 évből 14-ben nőtt — igaz. De 2023-ban –15% esett egyetlen év alatt az infláció miatt. Az összesített növekedés valós, de az abszolút szint (EUR 980 medián) az EU-átlag fele.
- GDP/fő (PPP) 78%: A vásárlóerő-paritáson mért felzárkózás részben a sajátos magyar árszínvonalból (olcsóbb szolgáltatások) adódik, nem feltétlenül tényleges életszínvonal-javulás.
- 1,2 millió több autó: Ez nem eredmény, hanem az elmaradt közösségi közlekedés-fejlesztés tünete. Akinek nincs alternatívája, autót vesz — lízingre. A magyar autóállomány átlagéletkora 16,2 év (ACEA, 2024) — az EU-átlag 12,5 év. Az autók fele 16 évnél öregebb. Nem egy fiatal, modern flottáról beszélünk, hanem kényszerből használt, elöregedett járműparkról.
9. Infrastruktúra, sport és nagy projektek
Mantra-pontok: 23, 41–43, 46–48, 53, 62–63, 71
Stadionok és autópályák — de kinek és milyen áron?
+
A stadionépítés és autópálya-fejlesztés tény — de az arányok elárulják a prioritásokat. Stadionokra 2010–2020 között 600+ milliárd Ft-ot költöttek, miközben kórházakra ennek töredékét. Az autópályák 25%-a nincs 50%-os kihasználtságon sem. A vármegye-bérlet pozitív, de nem kompenzálja a vasút évtizedes leépülését.
Részletes kifejtés
- Stadionok: 2010–2020: ~EUR 835 millió labdarúgó stadionokra. Felcsúti stadion: 3 865 ülőhely, ~EUR 10 millió, egy 2 000 fős faluban. Atlétikai stadion (2023 VB): ~200 milliárd Ft. Nagyrészt a TAO-rendszeren keresztül közpénzből.
- Autópályák: ~700 km épült, de az EDJNet (2024) szerint ~EUR 1 milliárd ment alig használt sztrádákra. Az utak 52%-a teljes felújítást igényel.
- Magyar Falu / Modern Városok: Forrásallokáció átláthatatlan, felülreprezentáltak a fideszes önkormányzatok. Elosztás politikai lojalitáshoz kötődik.
- Liget projekt: A Városliget beépítése parkterület-csökkentéssel járt. Az eredeti népszavazási eredményt figyelmen kívül hagyták.
- Határkerítés: ~300 milliárd Ft. Az illegális határátlépések a balkáni útvonal lezárásával amúgy is csökkentek volna. Az EU nem finanszírozta.
- Vasút: A vármegye-bérlet (2024) valóban olcsóvá tette a tömegközlekedést — pozitív. De a vasúti infrastruktúra katasztrofális: sebességkorlátozások, késések, állomásbezárások.
10. Ami kimaradt a listáról
Mantra-pont: ∅
Korrupció, jogállamiság, EU-pénzek — a lista legfeltűnőbb hiányossága
+
A 78 pontos lista egyetlen szót sem ejt korrupcióról, EU-s források befagyasztásáról, jogállamisági eljárásokról, sajtószabadság romlásáról vagy a demokratikus intézmények eróziójáról. Ezek nélkül a lista propagandaeszköz, nem tényfeltárás.
Részletes kifejtés
- EU-s források befagyasztása: ~EUR 19 milliárd (a 2021–2027-es keret ~22%-a) befagyasztva jogállamisági aggályok miatt. Ebből ~EUR 1 milliárd véglegesen elveszett 2024-ben.
- Transparency International: 2025-ben Magyarország az EU utolsó helyén áll (Bulgáriával holtversenyben): 40 pont — minden idők legrosszabb magyar eredménye.
- OLAF vizsgálatok: EUR 75 millió KKV-innovációs csalás (112 projekt, 54 vádlott). Vidékfejlesztési pályázati csalás. Horizon Europe szabálytalanságok.
- Sajtószabadság: RSF index: EU utolsó harmada. A KESMA-médiaalapítvány 500+ médiumot összpontosít egyetlen kormányközeli holdingba.
- Igazságszolgáltatás: 7 a 8 EU-s jogállamisági ajánlásból: nincs előrelépés (2024-es értékelés).
- NER-oligarchák: Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és más kormányközeli vállalkozók vagyonnövekedése: a közbeszerzési rendszer haszonélvezői.
A 78 pontos lista három retorikai trükkje
- Kumuláció: Rengeteg pont, de sok közülük ugyanazt mondja másképp. A 14–17. pont mind SZJA-mentesség, a 22. is adókedvezmény — ez nem 5 eredmény, hanem 1 program fokozatos kibővítése. Ugyanígy: a 30–32. pont (Babaváró, CSOK, első házasok) egyetlen lakástámogatási stratégia variációi.
- Kontextus nélküli felsorolás: Az aranytartalék nőtt — de a forint zuhant. A rezsi olcsó — de az adóból fizetjük. A reálbér nőtt — de az EU-átlag felét keressük. Minden állítás igaz lehet önmagában, de félrevezető kontextus nélkül.
- Az elhallgatás technikája: Ami nincs a listán, az legalább annyira fontos. Nincs szó korrupcióról, EU-pénzek befagyasztásáról, orvos-elvándorlásról, PISA-romlásról, demokratikus visszaesésről, Oroszország-függőségről.
Konklúzió
A 78 pontos eredménylista nem hazugságokból áll — hanem féloldalas igazságokból. Az intézkedések többsége valóban létezik. De egy kormány teljesítményét nem az határozza meg, hogy hány programot indított, hanem hogy ezek összességében milyen országot eredményeztek.
Ami az eredmény 16 év után: az EU legkorruptabb tagállama, befagyasztott milliárdokkal, elvándorolt orvosokkal és tanárokkal, romló PISA-eredményekkel, az EU-átlag felét kereső munkavállalókkal, és a kontinens legmagasabb ÁFA-jával fizetve a rezsicsökkentést.
A valódi kérdés nem az, hogy épültek-e stadionok és autópályák. Hanem: kinek az érdekében, milyen áron, és mi nem épült meg helyettük.